Ha síelésről van szó a barátainkkal, nincs számunkra lehetetlen. Nem számít 3 felnőtt sűrű időbeosztása, az utolsó pillanatban, mégis csak szereztünk egy szuper szállást. Bepakoltuk (szinte) az egész házat az autóba, na jó a csecsemőmérleget végül nem vittem (érdekes módon ki is bírtam nélküle, egy függőség letudva). És meg sem álltunk a havas hegyekig egy négy hónapossal, egy három évessel, egy öt évessel, és egy hét évessel. A gyerekek egyre ügyesebbek, a két naggyal már egész jól lehetett kék pályákon menni.
Amikor pedig már olyan zord szél volt kint, hogy a gyerekek az apukákkal a hüttében melegedtek, na akkor jött el végre a mi időnk Zsuzsival :)).
Amíg én Borát etettem, addig Miki síelt Ábellel:
És utolsó este kiegészítő extrém sportként még egy "laza" városnézést is bevállaltunk a hóviharban:
Akkor részemről jöhet is a tavasz és jó idő!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése