Ma van a szoptatás világnapja. Írtam már ennek kapcsán, arról, hogy milyen csodálatos is az anyatej és milyen fantasztikus dolog szoptatni egy csecsemőt. Viszont úgy érzem arról is érdemes beszélni, hogy micsoda stressz az, amikor egy anya bár minden erejével azon van, hogy megadja a lehető legjobbat a babájának, mégsem elég a tej, mert ugye van ilyen is....
Ebben a bejegyzésben a saját tapasztalataimat szeretném leírni, hátha lelki támaszt nyújthatok vele azoknak, akiket épp most kerülget a "nincs elég anyatej" para.
Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy a szoptatás milyensége nagyon nagy mértékben függ a csecsemőtől is. Nincs két egyforma eset, gyerek és anya sem, így nálam is számos különbség volt a két gyerek között és lehet, hogy ami nekem bevált az másnak nem jó. Viszont ha valakinek pont segítség az amit írok, fogadja nagyon sok szeretettel! Mindazonáltal kitartást, lelki békét, nyugalmat és leginkább megfelelő mennyiségű anyatejet kívánok minden szoptatós anyának!
- Ábel első gyerekként nem kapott pótlást, 13 hónapos koráig szoptattam. Újszülöttként keveset evett, nagyon lassan, volt, hogy több mint egy órán keresztül is. Féltem, hogy nem lesz elég a tejem, de végül elégnek bizonyult neki. Hogy a megfelelő mennyiséget elérjem, két mellből szoptattam alkalmanként és fejtem. Először még az is lelki nehézséget okozott, hogy két mellből szoptassak, azt hittem ez már a kudarc jele... A biztonság kedvéért kapott tápszerreceptet ki se váltottam, még a gondolatától is rosszul voltam, hogy tápszert, netán cumisüveget adjak neki. Egyből azok a ijesztgetések jutottak eszembe, hogy akkor elapad a tejem, leszokik a ciciről.
- Sokszor hallottam, hogy felesleges mérni, ne stresszlejük és ne fárasszuk ezzel magunkat. Tudom, van akinek ez válik be. Én viszont sokáig kétségbe voltam esve, hogy mit tegyek, végül döntöttem: mérek tovább, ugyanis engem pont, hogy megnyugtatott a mérleg. Így tudtam, hogy mennyit ettek, szükséges-e még szoptatni, kiegészítést adni. De a digitális mérleg nagyon sokszor rosszul mér, akinek szüksége van rá és még nem vett digitálisat, inkább egy hagyományosba fektessen, abból is lehet modern, szép kivitelűt kapni és legalább tuti a mérési eredmény, mivel nem mindegy, hogy 60g-ot vagy 100g-ot evett a babánk, a digitális mérlegek ugyanis sokszor 40-50g-ot is tévednek...
A második gyereknél már voltam olyan bátor és magabiztos (ebben legalább is) hogy elalváshoz, nyugtatáshoz mellre tettem, (ilyenkor azért nem mértem). Nem lett tőle egyáltalán cicifüggő, nem kezdte a mellem cumiként használni, 8 hetes korától végül ujjszopis lett, bár én a rendes cumival is próbálkoztam, az nem kellett neki csak úgy, mint a bátyjának.
És ami a lényeg, Borának nem volt elég a tejem. Császármetszéssel született, eleve később indult el a tejelválasztás, nagy baba volt, 3600 gramm, már a második napon éhes volt. Hiába fejtem, masszíroztam, teáztam, homeopátiáztam, ittam, kevés volt neki a mennyiség, nem tudott aludni, sírt. Én meg attól, hogy miért nincs még elég, így már a kórházban tápszert kellet, hogy kapjon.... Még szerencse, hogy egy nagyon jó szülészorvos, nagyon jó homeopátiás doktornő és egy nagyon jó gyerekorvos áll mellettünk, akik mindenben segítettek és megnyugtattak, hogy be fog indulni a tejem, ki tudjuk hozni belőle a maximumot és valójában a tápszer nem az ördögtől való, ha még éhes a gyerek nyugodtan kaphat egy keveset.
Én pedig nagy nehezen, számos idegbajhullám után végül elfogadtam, hogy egyáltalán nem dől össze a világ és nem vagyok egy adag szerencsétlenség, ha a gyerek napi táplálékának 20%-át esetleg az anyatej mellett hiperallergén tápszer teszi ki. Azaz szoptatás, után főleg délután és este, amikor már kevesebb a tejem kap még egy kis tápszert. Ez most elég egyszerű így leírva, de közelről sem volt ilyen könnyű.....
A sikerhez az is kellett, hogy Bora igen ügyes újszülött volt:
-20 perc alatt teljesen kiszopizta a tejet mindkét oldalról. Sokszor megpróbáltam még fejni utána, de semmi nem jött, ez bizonyította, hogy profi munkát végzett.
-Gond nélkül ivott a cumisüvegből és hála Istennek, a cumi nem zavart be, a következő etetést remekül kezdte újra a szoptatással.
- Az este 10 körüli etetést a kezdetektől kihagyta és mivel csak hajnali kettő körül kelt, este 9-10 körül tudtam legalább fejni, ami másnap minimum az egyik tápszeres kiegészítést kiváltotta.
Mivel a gyerek jóllakott, jól tudott aludni, kiegyensúlyozott volt, így én is tudtam pihenni, nem sírt, nem kellett állandóan mellre tenni (megjegyzem, ő nem is volt az a típus, hogy elszenderedik és két óra múlva esetleg újra kérne, sírt, amíg nem lakott jól, de ha tele lett a hasa békésen nagyot aludt...). Én azt tapasztaltam, hogy túletetni sem lehetett, annyit evett még pluszba a tápszerből amennyire szüksége volt, ha jóllakott a maradék 10-20 ml-t sokszor meghagyta. Olyannyira nem ette túl magát, hogy továbbra is bőszen kelt éjszakánként 8 hónapos koráig, ellentétben a csak anyatejes testvérével, aki 3 hónapos korától átaludta az éjszakát...
A tejem szerencsére egyáltalán nem apadt el a tápszeres kiegészítés mellett, hanem rendesen növekedett a mennyisége, ami az összes ellenanyaggal, vitaminnal és tápanyaggal Borában van. Ebben nemcsak a rendszeres szoptatás, az esti fejés, hanem érezhetően segített az urtica urens 5ch-s homeopátiás szer és az anyatejfokozó golyók is. Ha ettem nagyon jól érezhető volt a tejbelövellés, mindenkinek csak ajánlani tudom! Onnantól pedig, hogy 5 hónapos kora után elkezdett gyümölcsöket, zöldségeket enni nem volt többet a tápszerre szükség!
Bora holnap lesz 10 hónapos, napi 3x kér még anyatejet ÉS MÉG VAN!!!
(Ha ezt tudtam volna októberben, nem stresszeltem volna magamat totál feleslegesen.....)
Ebben a bejegyzésben a saját tapasztalataimat szeretném leírni, hátha lelki támaszt nyújthatok vele azoknak, akiket épp most kerülget a "nincs elég anyatej" para.
Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy a szoptatás milyensége nagyon nagy mértékben függ a csecsemőtől is. Nincs két egyforma eset, gyerek és anya sem, így nálam is számos különbség volt a két gyerek között és lehet, hogy ami nekem bevált az másnak nem jó. Viszont ha valakinek pont segítség az amit írok, fogadja nagyon sok szeretettel! Mindazonáltal kitartást, lelki békét, nyugalmat és leginkább megfelelő mennyiségű anyatejet kívánok minden szoptatós anyának!
- Ábel első gyerekként nem kapott pótlást, 13 hónapos koráig szoptattam. Újszülöttként keveset evett, nagyon lassan, volt, hogy több mint egy órán keresztül is. Féltem, hogy nem lesz elég a tejem, de végül elégnek bizonyult neki. Hogy a megfelelő mennyiséget elérjem, két mellből szoptattam alkalmanként és fejtem. Először még az is lelki nehézséget okozott, hogy két mellből szoptassak, azt hittem ez már a kudarc jele... A biztonság kedvéért kapott tápszerreceptet ki se váltottam, még a gondolatától is rosszul voltam, hogy tápszert, netán cumisüveget adjak neki. Egyből azok a ijesztgetések jutottak eszembe, hogy akkor elapad a tejem, leszokik a ciciről.
- Sokszor hallottam, hogy felesleges mérni, ne stresszlejük és ne fárasszuk ezzel magunkat. Tudom, van akinek ez válik be. Én viszont sokáig kétségbe voltam esve, hogy mit tegyek, végül döntöttem: mérek tovább, ugyanis engem pont, hogy megnyugtatott a mérleg. Így tudtam, hogy mennyit ettek, szükséges-e még szoptatni, kiegészítést adni. De a digitális mérleg nagyon sokszor rosszul mér, akinek szüksége van rá és még nem vett digitálisat, inkább egy hagyományosba fektessen, abból is lehet modern, szép kivitelűt kapni és legalább tuti a mérési eredmény, mivel nem mindegy, hogy 60g-ot vagy 100g-ot evett a babánk, a digitális mérlegek ugyanis sokszor 40-50g-ot is tévednek...
A második gyereknél már voltam olyan bátor és magabiztos (ebben legalább is) hogy elalváshoz, nyugtatáshoz mellre tettem, (ilyenkor azért nem mértem). Nem lett tőle egyáltalán cicifüggő, nem kezdte a mellem cumiként használni, 8 hetes korától végül ujjszopis lett, bár én a rendes cumival is próbálkoztam, az nem kellett neki csak úgy, mint a bátyjának.
És ami a lényeg, Borának nem volt elég a tejem. Császármetszéssel született, eleve később indult el a tejelválasztás, nagy baba volt, 3600 gramm, már a második napon éhes volt. Hiába fejtem, masszíroztam, teáztam, homeopátiáztam, ittam, kevés volt neki a mennyiség, nem tudott aludni, sírt. Én meg attól, hogy miért nincs még elég, így már a kórházban tápszert kellet, hogy kapjon.... Még szerencse, hogy egy nagyon jó szülészorvos, nagyon jó homeopátiás doktornő és egy nagyon jó gyerekorvos áll mellettünk, akik mindenben segítettek és megnyugtattak, hogy be fog indulni a tejem, ki tudjuk hozni belőle a maximumot és valójában a tápszer nem az ördögtől való, ha még éhes a gyerek nyugodtan kaphat egy keveset.
Én pedig nagy nehezen, számos idegbajhullám után végül elfogadtam, hogy egyáltalán nem dől össze a világ és nem vagyok egy adag szerencsétlenség, ha a gyerek napi táplálékának 20%-át esetleg az anyatej mellett hiperallergén tápszer teszi ki. Azaz szoptatás, után főleg délután és este, amikor már kevesebb a tejem kap még egy kis tápszert. Ez most elég egyszerű így leírva, de közelről sem volt ilyen könnyű.....
A sikerhez az is kellett, hogy Bora igen ügyes újszülött volt:
-20 perc alatt teljesen kiszopizta a tejet mindkét oldalról. Sokszor megpróbáltam még fejni utána, de semmi nem jött, ez bizonyította, hogy profi munkát végzett.
-Gond nélkül ivott a cumisüvegből és hála Istennek, a cumi nem zavart be, a következő etetést remekül kezdte újra a szoptatással.
- Az este 10 körüli etetést a kezdetektől kihagyta és mivel csak hajnali kettő körül kelt, este 9-10 körül tudtam legalább fejni, ami másnap minimum az egyik tápszeres kiegészítést kiváltotta.
Mivel a gyerek jóllakott, jól tudott aludni, kiegyensúlyozott volt, így én is tudtam pihenni, nem sírt, nem kellett állandóan mellre tenni (megjegyzem, ő nem is volt az a típus, hogy elszenderedik és két óra múlva esetleg újra kérne, sírt, amíg nem lakott jól, de ha tele lett a hasa békésen nagyot aludt...). Én azt tapasztaltam, hogy túletetni sem lehetett, annyit evett még pluszba a tápszerből amennyire szüksége volt, ha jóllakott a maradék 10-20 ml-t sokszor meghagyta. Olyannyira nem ette túl magát, hogy továbbra is bőszen kelt éjszakánként 8 hónapos koráig, ellentétben a csak anyatejes testvérével, aki 3 hónapos korától átaludta az éjszakát...
A tejem szerencsére egyáltalán nem apadt el a tápszeres kiegészítés mellett, hanem rendesen növekedett a mennyisége, ami az összes ellenanyaggal, vitaminnal és tápanyaggal Borában van. Ebben nemcsak a rendszeres szoptatás, az esti fejés, hanem érezhetően segített az urtica urens 5ch-s homeopátiás szer és az anyatejfokozó golyók is. Ha ettem nagyon jól érezhető volt a tejbelövellés, mindenkinek csak ajánlani tudom! Onnantól pedig, hogy 5 hónapos kora után elkezdett gyümölcsöket, zöldségeket enni nem volt többet a tápszerre szükség!
Bora holnap lesz 10 hónapos, napi 3x kér még anyatejet ÉS MÉG VAN!!!
(Ha ezt tudtam volna októberben, nem stresszeltem volna magamat totál feleslegesen.....)
.jpg)
