A félelmetes transzzsír

Félelmetes, hogy Magyarországon még nincs korlátozva a mesterségesen hidrogénezett, növényi eredetű zsírok felhasználása. Pedig egy rosszul megválasztott húsvéti csokinyuszival, kakaós nápolyival, egy diétás müzlivel, vagy akár egy reggeliként futtában bekapott pogácsával is bőven át lehet lépni az egészségügyi határértéknek kikiáltott napi 2 grammot. És, hogy ettől miért kell megijedni?

Pusztán azért, mert bizonyított tény, hogy a transzzsírok megemelik az érelmeszesedést fokozó LDL-koleszterint és csökkentik a védő HDL-t. Emellett destabilizálják a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, és hirtelen szívhalált okoznak.

Ha valaki a napi maximális mennyiségnél többet visz be a szervezetébe ebből a zsírsavból, annak 23%-kal több esélye van a szívvel és érrendszerrel kapcsolatos megbetegedésekre, köztük a szívinfarktusra vagy az agyérgörcsre is. Továbbá fokozza az Alzheimer-kór súlyosságát, rákkeltő hatású, emeli a depresszió és a meddőség kialakulásának kockázatát.

Az élelmiszeriparban persze azért kedvelik, mert más zsírfajtákkal ellentétben nem avasodik ezért a termék szavatossága tovább tart. Javítja a termék állagát és ennek az anyagnak köszönhető, hogy a margarin hidegen is kenhető marad. Nem mellesleg nagyon olcsó. Pedig a transzzsírok használata teljes mértékben elhagyható lenne, tehát hidrogénezett növényi zsír nélkül is készülhet egészséges margarin. 

Az egészségügyi államtitkárság tavaszra tervezi a szabályozást és akkor talán az egészségesnek hitt túró rudikat sem transzzsíros csokibevonó fedné. Addig is nem megijedni kell, hanem jó messzire elkerülni a transzzsíros vagy más néven hidrogénezett növényi zsírt tartalmazó termékeket vagy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet listáján szereplő élelmiszereket.